Várlak,
szólítlak,szavakat suttogok...
Hangos a szél,
teraszomon sok kis csengettyű zenél.
Még csendben figyelek,
aztán
ráébredek,
nem is vagy itt.
…sosem voltál,
csak képzeletem csapott be újra...
Csendem
szorosan ölelem magamhoz,
melengetem szívemen:
majd holnap talán...
Ugye lesz majd holnap?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
galamb. 2011.09.19. 22:16:19
sári.
galamb. 2011.09.19. 22:17:17
galamb.