bonyphatz:
Gyönyörű sorok. Olyan megszólítása az olvasónak, hogy bárki boldogan magára venné, ő a megszólíto... (2011.08.18. 20:36)Mondd ki, amit gondolsz
galamb.:
a zeső. :)) (2011.08.07. 14:31)Fák sóhajtása
galamb.:
galamb mária sarolta
sári az asztaltól. (2011.08.07. 14:06)Lenge
bonyphatz:
Borús hangulata ellenére nagyon tetszik! (2011.06.08. 14:25)kifakult
Mikor még mezítlábas gyerekek fakarikákat kergettek, s egy ágyban elfértek hárman is, édesanyámnak csodaparipa volt a mindene... Kora hajnalban, míg a kakas is csak bóbiskolt, ő már szaladt a kefével, lószőrből labdát készített. Szürkét, /mert így hívta a csodaparipát/ szekérbe befogta, pokrócba csavarkózva, elindultak a dinnyeföldre. Kis kunyhó, néhány fadarab, s már a hársfatea illata messzire szállt...
Most a kerti padon üldögél, két kezét ölébe rejti, gondolatait a régmúltban felejti. Barackvirág szirmok hullanak hajába...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.