ó
én
úgy
szeretlek
szívemben
elrejtlek
vigyázok
ott rád
ó
én
úgy
akarlak
ahogyan
vagy
nem kell
félned
rettegned
sietned
elég ha
az leszel
aki voltál
aki vagy
aki nekem
meséket mesél
dúdol egy
halk nyári dalt
velem fekszik a
puha
rét ölében
velem fut a
patak medrében
elkapja szoknyámat
ha a szél
magasra lendíti majd...
.jpg)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.