ma éjjel lopódzó
sóhajokkal találkoztam
vártak rám szobámba titokban
beléptem
észre sem vettem, rám fonódtak
mint kúszó indák szorítottak
lábam alatt nem volt semmi sem
eltűnt a puha süppedő szőnyegem
ágyam sem selymes már
csak fehér vászon
s furcsa fekete kép lóg a falon...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.